L. Kecskés András: A magyar zene évezredei II. könyv | Az avaroktól az Árpádokig (568-1301) | KÖNYV

L. Kecskés András: A magyar zene évezredei II. könyv – Az avaroktól az Árpádokig (568-1301)
Magyar vonatkozású hang- és zenetörténet, avagy a magyar zene regénye
Püski kiadó 2021.
312 oldal, színes illusztrációkkal, kartonborítóval.
ISBN: 978-963-302-307-5
652 gr

Leírás: Az előmagyaroknak is nevezett/titulált avarokról, vagy várhunokról számos ásatási lelet és korabeli írás könnyíti a rájuk való visszaemlékezést. Közel félezer éves Kárpát-medencei létük, és az Árpádi magyarok bevonulásának kutatása új eredményeket hozott. A múlt évszázad leletei nagyban hozzájárultak eddigi ismereteink bővítéséhez, különösen az avar hangszerek és a zenéről szóló új bizonyítékok megtalálásával. Árpád-házi nagy királyaink alatt a keresztény Európából származó, és a magyar vonatkozású, világi és vallásos énekek bővebb terítéket kínálnak. Jeles-napi, népi játékokban még ma is fel-fel bukkannak a táltos idők varázsló énekei: a regösénekek. Különös frissességgel hatott, és termékenyült meg mindkét irányban – Keletről Nyugatra és vissza – az ún. vágáns énekek és táncok sokasága. Az oda-vissza dallamáramlások, a magyar királyok fővezérlésével vezetett keresztes hadjáratok és az Árpád-házi szentek Európának is példát mutató élete számos himnuszunk megírásának serkentői lettek. Árpád-házi uralkodóink utolsó másfél évszázada alatt immár virágzása teljében jelenik meg egy halottbúcsúztató és egy Mária-ének, melyeket a magyar középkori költészet és énekkultúra csúcspontjának emlékeként tart számon az irodalom és a zenetudomány. Kötetünkből kiviláglik, mily gazdag volt művészetekben a középkori Magyarország. (A teljes tartalom lejjebb olvasható!)

Ajánlás: A könyvet meg valóban meg kell írni. Bevallom őszintén, én sokáig az alexandriai könyvtár felégetésének tanulsága alapján nem ennek voltam a híve, hanem az élő mester és tanítvány viszonyban átadott tudásban hittem. Ma már belátom, hogy az egyik a másik nélkül nem megy. Mindig is lesznek akik „zavarják köreinket”… Így, ha ez a tudás zsarátnokként, írott formában is megmarad, akkor bár-mikor, bár-hol és bár-kiben fellobbanhat újra az eleven tűz, mely utat nyitva, kiűz minden gonoszt, hogy újra élővé tegye a mesterek által összegyűjtött fénycseppeket. Engedjétek meg, hogy átadjam az őr-eg remete üzenetét, mely így szól: Az embernek az ős-v(f)ényi úton-járása során a legfőbb feladata, hogy az előtte járók tudását összegyűjtve, valamint lelkes és lelketlen jószágait jóságban tartva, úgy adja át az utána jövőknek, hogy mikor a Teremtője elé tér meg, akkor kezeit kiürítve, igére kulcsolhassa A-Z-T.” – Rostás László

Megjegyzés: “Jelen könyv egy 6 kötetes sorozat második része. A további tervezett kötetek címei: Sárkányosok, német és török uralom (1308-1607); Harcok és a fejlődés két évszázada (1604-1805); Reformok, fegyverek, romantika, békeidők (1805-1914); Két világégés előtt és után (1900-2020).”

A könyv ára: 5500 Ft

A második kötet megrendelhető itt (kattints rá!): KÖNYVRENDELÉS 

 

Az avaroktól az Árpádokig (568-1301) c. könyv tartalma:

Előszó
Avarok muzsikája
Az avarok nyelve és éneke
A kolomp
Avar démonűző
A tatai agyagsíp
Avar kettős sípok
Rovásírás és csillagregék
Kitekintés a nyugati végekre
Kaukázusi örökségünkből
A kazárokról
Határőr csángók
„Kérdez-felelek” Petrás Máriával
Egy bejövetel a Kárpát-medencébe
A jászkürt
Árpádék bejövetele
Az Árpád-kor zenéje
Hegedősök, énekmondók
Ókori csillagképek hangszeres társításai
Pásztor-csillagképek
A Szent Gallen-i kolostorfoglalás
Kobzosok – énekmondók – bárdok nyomában
A kürt
Gyászmagyarok vagy napfiak?
Históriás énekesek, históriázók
Középkori csont- és rézfúvósok mai hán utóda
Géza fejedelem vagy király?
Koppány
Szent István esküvője /Kr.u. 997/
A magyarok Szent Koronája
Szent (I.) István
István vigalmairól
Arezzoi Guido, a szolfézs ősatyja
A magyar zene zengő életfája
Solfa
A Solfa ága-bogának egy lehetséges értelmezése
Út-ouD-Fa
Szent Imre herceg
Pogányság és kereszténység mezsgyéjén
Szent (I.) István halála
Szent Gellért
Gellért halála /1046/
A siratókról
Regölés
I. András király
Hitélet Szent László korában
„Királyoknak gyöngye, éke”
Lázadások korszaka
Szent László leánya, Szent Piroska
Könyves Kálmán és az esztergomi zsinat
Angyali Isaakios és a zengő edény
Számunkra fontos zenei kódexeink /XI-XIV. sz./
Hahóti kódex
Hartwik győri püspök szertartáskönyve
Fehérvári kódex / Codex Albensis
Csatári (más néven Admonti) Biblia
Pray-kódex, a Halotti beszéd
Esztergomi misekönyv – Missale notatum
A Gesta Hungarorum
Trubadúrok Imre király udvarában
Hajnalének
Magyar hegedű
A húros hangszerek használata
Árpád-kori kobzosok, hegedűsök
Jokulátor – igric – regös
A muzsikálás alkalmai
Klingsor von Ungerlant
Egy brassói lovag dala
Szent Erzsébethez fűződő emlékekből
Walter von der Vogelweide
A pálosokról
Éneklő kanonokok
Jolánta, magyar királylány
Táltosperek
Szent Margit zenei műveltsége
A kun Miatyánk
Egyháziak tiltása a világi zenétől és tánctól
Tánc a temetőkertben
Virágok vetélkedése
Ómagyar – Mária-siralom
Utószó
Felhasznált irodalom
Névmutató

2014 © Kecskés Együttes I Web: MD