» Letöltés: http://dalok.hu/albumok/kecskes-egyuttes-a-szentendrei-dalmatok-zenei-oroksege
» Stream: https://backl.ink/147251829
01 Hoj Dodole!
02 Kud pog ledim
03 Baš na Ivandan
04 Na seloje derobade
05 Predna mije jedna ulica
06 Vezuje, vezuje… Vinograd
07 Mate viče, mate zove
08 Sentendrejski devojki
09 Majka diva sinka prodi
10 Zdrava budi Mario
11 Čestit Svitu danak svemu
12 O slavna bethlemska
13 Sentendrejski Dalmatinska Jaslica Muzika
14 Promisli ćoviće
15 Anćice dušice
A műveket hangszerelte és gondozta: L. Kecskés András
Lemez címe: A szentendrei dalmátok zenei öröksége
Előadó: Kecskés Együttes
Az együttes tagjai zeneművészeti egyetemet végzett muzsikusok, akik történelmi hangszereket szólaltatnak meg 1977 óta.
Művészeti vezető: L. Kecskés András
Herczeg László – ének, tamburica, gitár, doromb
Kecskés Péter – ének, hárfa, tekerőlant
L. Kecskés András – ének, gitár, lant, orgona, tambur
Molnár Péter – duda, dalmátsíp
Közreműködtek:
Lőrinczy Zsuzsanna – ének
Stiegler-Mazács Krisztina – ének
Kárpáti Killár Károly – szöveg, recitálás
Kisanyik Imre – szöveg, recitálás
Sztantyity Borisz – szöveg, recitálás
Borítótervező: Parragi Dóra (Az album borítójának illusztrációja: a szentendrei dalmátok Iván napi ünnepségén – fotó – magángyűjtemény)
A felvétel a szentendrei Horvát Kisebbségi Önkormányzat és a Pastinszky Antikvárium támogatásával valósult meg. A hangfelvétel a szentendrei Pro Musica Stúdióban készült 1997 és 2004 között. Hangmérnök: Waszlavik Gazember László & Bernáth Tibor
Kiadta a Pro Musica Antiqua Hungarica Danubiana Egyesület 2004-ben.
Szerzői újra kiadás 2021-ben.
Minden jog fenntartva! All rights reserved!
© + ℗ Kecskés Együttes | Szerzői Kiadás
#KecskésEgyüttes #Szakrális #Régizene
Leírás:
A dalmátok első nagyobb csoportja a XV. század második felében Spalato (Split) és Clissa (Klis)
környékéről menekülve jelent meg Szentendrén és telepedett le a városonkívüli Szamárhegyre. Az
1546-os és 1559-es török adókönyvekben, defterekben házanként írták össze őket. Számos
menekülést és visszatelepülést követően ismét Szentendrén találjuk őket. Buda visszafoglalása, 1686
után ismét tömegesen jönnek városunkba; még az 1690-es délszláv népvándorlási hullámmal is
érkeznek dalmaták. Minthogy katolikusok voltak, 1700 után már nem volt nehéz megkülönböztetni
őket a többi délszláv menekülttől, hiszen „dalmatissa de Szentendrő” vagy „illír” névvel illette őket a
plébánia scriptora. Az 1890-es népszámlálás még 375 magát dalmátnak vallót igazol. Ezt megerősíti
az a tény, hogy 1920 és 1925 között Kada György plébánosnak még dalmátul is kellett prédikálnia a
német és a magyar mellett. Ezzel párhuzamosan a templombeli népéneklés is dalmátul folyt, melyet
egy Bagó Márton nevezetű, országszerte ismert egyházi illetve búcsús nyomdász 1868-ban Budán
nyomtatott háromnyelvű – közte dalmát – énekeskönyve tanúsít.
A számos világi és vallásos népzenehagyományból a hely szűke miatt csupán ízelítőt kínálhatunk
lemezünkön e gazdag zenei örökségből, melyet a szentendrei dalmát családok mind a mai napig
szájról-szájra hagyományoznak mindannyiunk gyönyörködtetésére, lelki épülésére. Ezúton fejezem ki
nagyrabecsülésemet a Killár és Mazács családnak. Köszönöm mindazoknak, akik munkámban
segítettek! Tudjuk, hogy Deisinger Margit, Drobilits Éva, Dr. Katona Gyuláné, Szentendrey Katalin,
tudós gyűjtők, népéletkutatók munkái nélkül kiadványunk szegényebb lenne, ezért áldozatos
munkájukért Isten áldja meg mindnyájukat! – L. Kecskés András