L. Kecskés András biográfiája

L. Kecskés András lant- és gitárművész, multiinstrumentalista, zeneszerző, zenetörténeti kutató és népdalgyűjtő, a magyarországi régizenei mozgalom egyik úttörő alakja, a Kecskés Együttes alapítója és művészeti vezetője. Hangszerei közé tartozik többek között a szopránlant, a reneszánsz lant, a teorba, a koboz, a vihuela, a szetár, a dombra, a doromb, a furulya, a rebek és a zongora. A történeti előadói gyakorlat hazai meghonosításának egyik kezdeményezőjeként a XX. században elsőként játszott Magyarországon korhű, autentikus lanttechnikával.

Életrajz

1942. március 12-én született Budapesten. 1961-től a Budapesti Műszaki Egyetem SZKÉNÉ irodalmi színpadának egyik alapítója és muzsikusa volt Keleti István mellett.

1962 és 1966 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola gitár szakán tanult Szendrey-Karper László növendékeként. Érdeklődése ezekben az években egyre inkább a történelmi pengetős hangszerek, mindenekelőtt a lant felé fordult.

1965 és 1970 között a budapesti Nemzeti Színház szerződtetett muzsikusa volt. 1965-ben három hónapon keresztül Hollandiában, Hágában koncertezett. Ugyanebben az évben kapta első Kiváló Népművelő kitüntetését az 1500 munkásszállási zenei műsor megszervezéséért.

1968-ban az Egyetemi Színpadon bemutatott Virágnak virága című lant- és énekműsorával hívta fel magára a figyelmet. A produkciót más helyszíneken is bemutatták, és részleteit a Magyar Rádió is műsorára tűzte.

1970 és 1975 között a bécsi Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Gitár- és lantművészi diplomáját Karl Scheit professzor növendékeként szerezte meg, ezzel párhuzamosan August Wenzingernél viola da gambát tanult. 1975 és 1977 között a salzburgi Mozarteum hallgatójaként Nikolaus Harnoncourt régizenei mesterkurzusán képezte tovább magát. 1974–1975 folyamán Michael Schäffer, Jiří Tichota és Eugen Dombois professzorok innsbrucki mesterkurzusain is folytatott régizenei tanulmányokat.

1971–1972-ben hónapokon át turnézott az Egyesült Államokban és Kanadában.

1972-től tagja lett a René Clemencic vezette, nemzetközi hírű bécsi Clemencic Consortnak. Az együttessel számos nemzetközi koncertturnén vett részt, és több tucat hanglemezfelvételen működött közre. E felvételek közül több rangos nemzetközi lemezdíjban, köztük Grand Prix du Disque elismerésben részesült.

1973-tól a Collegium Musicum Budapesttel ért el jelentős hazai és nemzetközi sikereket. Az együttes az 1978-ban Brugge-ben megrendezett nemzetközi régizenei versenyen az együttesek kategóriájának első díját, valamint a közönség díját is elnyerte.

1974-ben jelent meg első önálló hanglemeze, a Közép-európai lantzene a 16–17. századból a Hungaroton gondozásában. Ezt 1975-ben a francia Harmonia Mundi kiadásában a Le Luth à la Renaissance, valamint René Clemencic-csel közös felvételek követték. Szólólemezei mellett a következő évtizedekben számos hazai és nemzetközi régizenei kiadványon működött közre.

1975-ben Lantos Szabó Istvánnal és Molnár Péterrel megalapította a Bakfark Bálint Lanttriót. A felkészülés éveit követően a formáció első nagy nyilvános bemutatkozására 1977-ben, a Magyar Nemzeti Múzeumban került sor.

Zenetudományi publikációs tevékenysége ugyancsak az 1970-es években bontakozott ki. 1975-ben az Akadémiai Kiadó Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóiratában jelent meg Fresh Data to 16th Century Hungarian Dance-Music (Almande de Vngrie) című tanulmánya. Későbbi kutatásainak fontos területe volt többek között a XVI–XVII. századi magyar tánc- és lantzene, Balassi Bálint verseinek zenei háttere és nótajelzései, a kuruc kor zenéje, valamint a magyar zenetörténet korai korszakainak feltárása.

1981-ben megalapította a Kecskés Együttest, amelybe a Bakfark Bálint Lanttrió lényegében beolvadt. Az új formáció szellemiségében a Collegium Musicum Budapest és a Bakfark Bálint Lanttrió művészi örökségét folytatta, és több mint négy évtizedes működése során a magyar régizenei élet egyik meghatározó együttesévé vált.

L. Kecskés András a Kecskés Együttessel jelentős szerepet vállalt a magyar és magyar vonatkozású, valamint más közép-európai népek középkori, reneszánsz és kora barokk zenei örökségének kutatásában, történetileg hiteles megszólaltatásában és széles körű megismertetésében. Kutatói és előadói érdeklődését a régizene hagyományos korszakhatárain túl egészen az ókori zenéig kiterjesztette.

Számos, később hagyománnyá váló kulturális és régizenei rendezvény, illetve koncertsorozat létrejöttének kezdeményezője volt. Ezek közé tartoztak az Egyetemi Színpad régizenei koncertjei, a budai Vár Zenélő udvar rendezvényei, az Esztergomi Históriások, a Visegrádi Palotajátékok, a Győri Koboz- és Lantfesztivál, A Duna Ünnepe a nándorfehérvári diadal emléknapján, valamint a Bozóky Mihály népi énekversenyek.

Előadóművészi munkája mellett évtizedeken keresztül oktatott lantot és történeti előadói gyakorlatot hazai és nemzetközi régizenei kurzusokon: Grožnjanban (1979), Zadarban (1980), Szombathelyen (1981), Brüsszelben (1982), Royaumont-ban (1983), Ráckevén (1984–1987), majd Szentendrén (1988–2017). Pedagógiai munkájával jelentős szerepet vállalt a régizenei szemlélet és a történeti előadói gyakorlat továbbadásában.

Szóló lantkoncertjeivel és különböző zenei formációival Európa számos országában fellépett, emellett az amerikai és kanadai turnék után Ausztráliában (1988), majd Kínában (1998) is hosszabb koncertkörúton vett részt.

Előadóművészi tevékenységével párhuzamosan Európa számos könyvtárában és levéltárában végzett zenetörténeti kutatásokat. Több mint fél évszázados kutatómunkájának eredményeit tanulmányokban, könyvekben, hangfelvételeken és több mint hatvan különböző tematikus koncertműsorban tette hozzáférhetővé. Az általa felkutatott és felfedezett, illetve történeti tabulatúrákból megfejtett és rekonstruált zenei emlékeket írásban és hangfelvételeken egyaránt megörökítette.

Kutatói érdeklődése a zenetörténeten túl hely- és művelődéstörténeti témákra is kiterjedt. 2001-ben jelent meg Dömös című monográfiája a Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozatban. A település történetének feldolgozásáért és Dömös kulturális életében végzett munkásságáért 2010-ben Dömös község díszpolgárává választották.

Népdalgyűjtői munkásságának egyik dokumentuma a 2004-ben megjelent Csángó népdalok és mondák Lujzikalugarból című kiadvány, amelyben L. Kecskés András gyűjtőként és szerkesztőként működött közre.

Több évtizedes zenetörténeti kutatásainak nagyszabású összegzése A magyar zene évezredei – Magyar vonatkozású hang- és zenetörténet, avagy a magyar zene regénye című munkája. Az első két kötet 2021-ben, a harmadik kötet 2023-ban jelent meg a Püski Kiadónál. A sorozat a magyar és magyar vonatkozású zenei múlt legkorábbi rétegeitől a későbbi történeti korszakokig követi végig a zenei műveltség emlékeit.

Munkásságában szervesen kapcsolódik össze az előadóművészet, a zeneszerzés, a zenetörténeti kutatás, a forrásfeltárás, a népdalgyűjtés, az oktatás és a magyar zenei örökség népszerűsítése. Több mint fél évszázados pályafutásával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és közép-európai régizene addig kevéssé ismert emlékei ismét élő zenei kultúraként szólalhassanak meg a koncerttermekben.

Díjak és kitüntetések

Művészi, kutatói és pedagógiai munkásságát számos kitüntetéssel és szakmai elismeréssel jutalmazták. 1965-ben Kiváló Népművelő kitüntetést kapott. 1987-ben az American Biographical Institute Inc. a magyar zene népszerűsítéséért ismerte el, 1990-ben pedig a cambridge-i The International Who’s Who Intellectuals elismerésében részesült.

2000-ben a Magyar Régizenei Társaság Tinódi-lant díját, 2006-ban Bartók Béla Emlékdíjat, 2007-ben Szentendre város Pro Urbe Emlékérmét kapta. 2010-ben Dömös község díszpolgárává választották.

2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (polgári tagozat) adományozták számára, amelyet lelkiismereti okokból nem vett át. 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, 2023-ban pedig Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült.

2023. december 16-án L. Kecskés András és együttese művészete Magyar Örökség Díjban részesült. Az elismerés a magyar és közép-európai régizenei örökség kutatásában, megőrzésében, történetileg hiteles megszólaltatásában és továbbadásában végzett több évtizedes művészi és tudományos munkásságukat méltatta.

2025-ben L. Kecskés András Lancea Regis díjban részesült.

L. Kecskés András a visegrádi Szent György Lovagrend tagja, valamint a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja.

 

L. Kecskés András és a Kecskés Együttes fontosabb hangfelvételei a megjelenés éve szerint

Kecskés András – Közép-európai lantzene a 16–17. századból (1974), SLPX 11721
András Kecskés – Le Luth à la Renaissance (1975), HM 766
René Clemencic & András Kecskés – Flûtes à bec, luth et guitare (1975), HM 427
Vandersteene, Clemencic, Kecskés – Les Plaisirs de la Renaissance. Danses et chansons (1975), HMU 963
András Kecskés – Le Luth à la Renaissance II (1979), HM 796
Bakfark Bálint Lant Trió – Reneszánsz zene Erdélyben (1981), SLPX 12047
Collegium Musicum & Drew Minter – Barokk zene korhű hangszereken (1982), SLPX 12193
Kecskés Együttes, René Clemencic, Esmail Vasseghi – Régi török zene Európában (1984), SLPX 12560
Kecskés Együttes – Gaucelm Faidit énekek – Trubadúr zene a 12–13. századból (1986), SLPD 12584
Kecskés Együttes – A kuruc kor zenéje – A kuruc kor zeneköltészete (1990), SLPD 31267
András Kecskés – Récital de luth: Les maîtres de la Renaissance (1994), HMP 390766
L. Kecskés András & Kuncz László – Balassa Éneki – Balassa Bálint énekelt versei (1994)
Kecskés Együttes – Szent László – A lovagkirály (1995)
Kecskés Együttes – Mária, magyarok anyja (1995)
Kecskés Együttes – Ókori zene, ókori hangszereken – Az antik világ zenéje (1995)
Kecskés Együttes – Evangyéliumi szent lant – „Az igaz hitért mongy éneket” (1996)
Kecskés Együttes – Egy könyv lanthoz való – „Verje Lantos Lantát!” (1996)
Kecskés Együttes – Koboz is peng I–II. – Kobzosok és énekmondók a Kárpát-medencében (1997)
Kecskés Együttes – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc dalai – Noszlopy Gáspár nemzetőr őrnagy emlékére (2003)
Kecskés Együttes – A szentendrei dalmátok zenei hagyatéka (2004)
Kecskés Együttes – „Magyar István király, országunk istápja” – Történelmi zene és Szent István (2005)
Kecskés Együttes – Régi magyar Karácsony I. (2006)
Kecskés Együttes – Árpád-házi Szent Erzsébet és a zene – koncertfelvétel (2007)
Kecskés Együttes – Mátyás király zenés emlékezete (2008)
Kecskés Együttes – Az Úr nevét síppal és dobbal, dicsérjétek lanttal, kobozzal… (2009)
Kecskés Együttes – Petőfi Él! Magyar dalok és táncok a romantika korszakából (2010)
Kecskés Együttes – Verbunkosok – A toborzók zenéje (2011)
Kecskés Együttes – Hallod-e, pendítsd az lantot! – Válogatás a 2011-es európai koncertturné dalaiból (2011)
Kecskés Együttes – Régi magyar Karácsony II. (2012)
Kecskés Együttes – Muzsika a török hódoltság korából (2014)
Kecskés Együttes – Kárpátalja Himnusza (2022)

L. Kecskés András fontosabb hangfelvételei a Clemencic Consorttal és René Clemencic-csel, a megjelenés éve szerint

Clemencic Consort – Carmina Burana Vol. 1 – Version originale & intégrale (1974), HM 335
Clemencic Consort – Carmina Burana Vol. 2 – Version originale & intégrale (1975), HM 336
Clemencic Consort – Carmina Burana Vol. 3 – Chansons de printemps et d’amour – Messe des joueurs (1975), HM 337
Clemencic Consort – Monteverdi: Il Combattimento di Tancredi e Clorinda (1975), HM 986
Clemencic Consort – Guillaume Dufay: Messe Ave Regina Coelorum (1975), HMB 985
Clemencic Consort – Musique à la Cour de Marguerite d’Autriche (1976), HMU 990
Clemencic Consort – Carmina Burana Vol. 4 – Version originale & intégrale / L’Amour et l’Argent (1976), HM 338
Clemencic Consort – Le Roman de Fauvel (1976), HM 994
Clemencic Consort – Les Cantigas de Santa Maria I–III. (1977), HM 977–979
Clemencic Consort – Troubadours I–III. (1977), HM 396–398
René Clemencic – René Clemencic et ses flûtes (1977), HM 384
René Clemencic – Il Flauto nella Musica Antica (1977), VST 6085
René Clemencic – Benedetto Marcello: XII Suonate a flauto solo con il suo basso continuo (1977), HM 974–976
Clemencic Consort – Carmina Burana Vol. 5 – Version originale & intégrale / Plaintes mariales du Jeu de la Passion (1977), HM 339
René Clemencic – Molière – Bande originale du film (1978), HM 1020
Clemencic Consort – Guillaume Dufay: Missa Caput (1978), HM 996
Clemencic Consort – Danses anciennes de Hongrie et de Transylvanie (1978), HM 1003
Yves Rouquette & Clemencic Consort – M’ausissi caminar cap al jorn (1978), VM 3 L 41
René Clemencic – Œuvres originales (1978), SC 109 4013
Clemencic Consort – La Fête de l’Âne (1980), HM 1036
Clemencic Consort – Binchois: Chansons, rondeaux, ballades, missa, magnificat (1980), HM 10069
Clemencic Consort – Johannes Ciconia: Madrigaux et ballades (1980), HMA 10068
René Clemencic – Danses de la Renaissance (1982), HM 610
Clemencic Consort – Ludwig Senfl: Motette, Lieder, Oden (1986), Accord 220632 / 149163
Clemencic Consort – La Fiesta del Asno – Tradiciones del Medievo (1993), CB073
Clemencic Consort – Ludus Danielis – Liturgical Drama of the XII Century (1996), ERM 188-2 ADD
Clemencic Consort – Machaut: La Messe de Nostre Dame (2001), 74321 85289 2
Clemencic Consort – Eine schöne Rose blüht: Weihnachtsmusik aus dem alten Ungarn (2006), OC 583

L. Kecskés András további fontosabb hangfelvételei és közreműködései

Various Artists – Musica Hungarica (1965)
Béres Ferenc – Virágénekek (1971)
Various Artists – Magyar udvarok zenéje (1973)
Various Artists – Dictionnaire des instruments anciens (1974)
Ensemble Bella Musica de Vienne – Vienne Danses, 1850 (1979)
André Heller – Verwunschen (1980), 31 797
Fraternitas Musicorum – Peire Vidal: A Troubadour in Hungary (1981)
Budapest Baroque Strings – Saltus Hungaricus (1984)
Kulcs a muzsikához 11.: A hangszerekről és a zenekarokról (1988)
Az Ezeregyéjszaka meséiből & A naplopó Abu Mohamed (1989)
Ladislaus Kunczius – Vivat Bacchus! (1997)
dr. Gy. Szabó András – Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus és más versek (1997) – L. Kecskés András, szerkesztő
Kóka Rozália mesemondó & Kecskés Együttes – Mátyás király rózsát nyitó ostornyele (2003)
Csernyik János és Csernyik Mária – Csángó népdalok és mondák Lujzikalugarból (2004) – L. Kecskés András, gyűjtő és szerkesztő
Vesztergám Miklós, Máté Ottília – …Halkan felsír a tárogató (2006)
Maradjon nálatok jó emlékezetem – Kobzos Kiss Tamás emlékére (2017)

L. Kecskés András publikált zenetörténeti és más munkái:

Fresh Data to 16th Century Hungarian Dance-Music (Almande de Vngrie). Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 17, Fasc. 1/4. Akadémiai Kiadó, 1975.
A Siebenbürger Tantz (Erdélyi tánc) és a Rákóczi-nóta rokonsága. MTA, 1980.
Balassi és Esztergom. Balassa Bálint és az oláh pásztorleány keserves éneke. Dunakanyar, 1980/3., 28–31. p.
Kritikai megjegyzések Balassi „A Gianetta Padovana nótájára” nótajegyzeteihez. Dunakanyar, 1980/4., 58–62. p.
Az istenes énekek szerzője. Dunakanyar, 1982/1., 31–34. p.
Menyhárt Jacqueline – L. Kecskés András: Tánclejtés leírás két XVI. századi magyar vonatkozású tánchoz. Dunakanyar, 1983/2., 52–58. p.
„Gond nélkül azért vígan énekelek…” – Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai. Esztergom Évlapjai / Annales Strigoniensis, 1983, 443–483. p.
Régi török zene Európában. Hungaroton lemezkísérő szöveg, 1984.
Lant-tabulatúra – virágének. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI., 1985.
Passamezzo Ongaro – Magyar tánc 1564-ből. Dunakanyar, 1985.
Szabó István: Az Lengyel Király Táncza Notájára. Bevezette L. Kecskés András. Dunakanyar, 1985/3., 52–54. p.
Reneszánsz muzsika. Négy hangverseny. Dunakanyar, 1986/1., 52. p.
A régit új színekkel gazdagítva. A szentendrei Musica Antiqua rendezvényekről. Dunakanyar, 1986/3., 67. p.
Egy tokiói szamurájlantos Szentendrén. Dunakanyar, 1988/1., 33–34. p.
Umbriai zsonglőrök Szentendrén. Dunakanyar, 1989/2., 64–65. p.
A kuruc kor zeneköltészete. Hungaroton lemezkísérő szöveg, 1990.
Eltávozott közülünk Volly István zenetudós. Dunakanyar, 1992.
A dömösi szabadtéri színpad. Kritika. Dunakanyar, 1994, 67–68. p.
Sportfesztivál Szentendrén. Dunakanyar, 1995/5., 10. p.
Régizenei esték. Dunakanyar, 1996/9., 5. p.
Egy csónakban evezve. Szentendrei vízitúrázók. Dunakanyar, 1996/10., 6. p.
Adriai térzene Szentendrén. Dunakanyar, 1996/11., 1., 4. p.
Szentendrei dalmátok. Dunakanyar, 1997/2., 12. p.
A fa – karácsonyi rege forradalommal. Novella. Új Ember, 1999.
Magyarország zenei nagykövetei. Szentendrei együttes Kínában. Dunakanyar, 1999/4., 1., 9. p.
Magyarország zenei nagykövetei II. Szentendrei együttes Kínában. Dunakanyar, 1999/5., 8. p.
Rejtett kincseink. Énekverseny Pilismaróton. Dunakanyar, 1999/6., 10. p.
Dömös. Monográfia. Száz Magyar Falu Könyvesháza, 2001.
Európa szereti a régi magyar zenét. Ősi gyökér 39. évf. 4. sz. 2011
Bozóky Mihály kántor élete és munkássága. Szerzői kiadás, 2017
Tinódi, az őstudó históriás. Ősi Gyökér, XLVI. évfolyam 3-4. szám. 2018
Arany János, a gitáros muzsikus. Szerzői kiadás, 2018
A magyar zene évezredei I. Püski kiadó, 2021
A magyar zene évezredei II. Püski kiadó, 2022
A magyar zene évezredei III. Püski kiadó, 2023

Infó: L. Kecskés András és a Kecskés Együttes szerzői újrakiadásban megjelent lemezei digitálisan megvásárolhatóak a dalok.hu oldalon. A korai lemezek pedig a Hungaroton, illetve a Harmonia Mundi kiadó oldalán. Ha kedveled a történelmi zenét, akkor kérünk, hogy iratkozz fel a Kecskés Együttes csatornájára! Itt: www.youtube.com/c/kecskesegyuttes